2.5 Korszerű tantermi technológiák és hálózati alkalmazások

Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani. A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene). A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”. Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.

Indicators of digital switch-over in international comparison

Digital switch-over of technological and methodical culture in education is highly topical from several aspects. Info-communicational strategies, recommendations of international organisations (UNESCO, OECD, Europian Union) (Racsko, 2016) have already issued an action plan containing several points to be implemented in order to create digital state in the forthcoming years. Integration of ICT tools into education is expected by the society and labour market and this way abilities, skills, competencies, a present-day digital citizen must possess. The problem of research is that current evaluation aspects cannot give answer any more to these questions. As Gyöngyvér Molnár (2011) emphasized in a study „in spite of the fact that technology, though at different levels and permeation, has been part of educational systems for 25-30 years, yet no indicators have been expressed unitedly at international level, where certain educational systems could be constructively compared as to how much technology has been managed to be integrated into educational process (Scheuermann – Pedró, 2009)”. In our present lecture we try to determine these indicators, which examine the selected contents by placing electronic learning environment (ELE) into focus, using tool system of comparative pedagogy, creative methods and document- and content analysing strategies. These aspects can be divided into four major intersections forming the changing structure of content analysis made by MaxQda softver: pedagogy and frames of ELE; circumstances of introducing ELE, supporting systems; role, attitude and competences of human capital; sustainability. When selecting theoretical sample, multi-dimensional sample-taking is applied since time-, spacial, organisational-, administrative- and social scope is taken into consideration as well.