3.10 A könyvek és az olvasás jövője

Előadásomban át kívánom tekinteni azon nemzetközi és hazai kezdeményezéseket, amelyek a biblioterápia online formában történő, széles körű elterjesztésére, valamint a módszer IKT-eszközökkel történő kiegészítésére törekedtek, különös tekintettel mindennek a könyvtári környezetben történő megjelenésére. A biblioterápia módszere az első feljegyzésektől, az ókortól kezdve folyamatosan alakult, változott az adott kor, csoport és cél eléréséhez igazodva. A módszert 1939-ben a Hospital Division of the American Library Association könyvtári szolgáltatásként ismert el (Bartos 1989), amellyel deklarálták a módszer létjogosultságát a könyvtárakban. A 21. század jelentős változásokat hozott mind társadalmi, mind technológiai szinten, amelyekre a biblioterápiával foglalkozóknak is reagálnia kellett. A külföldi felsőoktatási intézmények és regionális könyvtárak olyan online is elérhető könyvlistákat (booklist) hoztak létre, amelyek az olvasóik számára adott problémához ajánlanak olvasnivalót (Gulyás 2014). A Magyar Biblioterápiás Társaság az Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika Intézetével együttműködve egy olyan adatbankot (Bibliotár) hozott létre, amely többszempontú visszakeresési lehetőségét teszi lehetővé a foglalkozásoknak, valamint a foglalkozásvezetők tapasztalatát is rögzíti, ezzel segítve a megfelelő művek megtalálását a tervezett foglalkozásokhoz. A megváltozott környezet megváltozott igényeket hozott létre, egy olyan környezetben élünk, amelyben az új eszközök motivációs erejét nem szabad lebecsülnünk (Kis-Tóth, Borbás és Kárpáti 2014). Az általunk létrehozott, nemzetközileg is unikumnak tekinthető fejlesztő e-biblioterápia (Gulyás 2015) lehetőséget teremt az IKT-eszközök (tablet, interaktív tábla, felhőtechnológia) egyesítésére a fejlesztő biblioterápiával. Az új módszer alkalmazásával a könyvtári szolgáltatások sora egy új, innovatív, a 21. század elvárásainak megfelelő lehetőséggel bővülhet.

Using bibliotherapy supported with ICT tools within the supply system of libraries

In my presentation I would like to review those national and international initiations which aim to spread online bibliotherapy extensively and to complement the method with ICT tools, particularly to the representation of all these within a library environment. The method of bibliotherapy was continuously developed and changed since the first record of antiquity, adapting to given era, group and purpose. The method was recognised as a library service in 1939 by the Division of the American Library Association (Bartos 1989), which confirmed its reason of existence within the libraries. The 21st century brought significant changes in social and technological aspects, to which changes bibliotherapy had to react as well. The foreign higher education institutes and regional libraries created online booklists recommending literature for the readers about a given problem (Gulyás 2014). The Magyar Biblioterápiás Társaság (Hungarian Bibliotherapy Association), working together with the Médiainformatika Intézet (Institute of Media Informatics) of Eszterházy Károly University, created a databank called Bibliotár, which makes multi-keyword searching available for workshops and also records the experience of workshop leaders, thus helping finding the suitable works for a given workshop. The changing environments creates new requirements. We live in an environment where we should not underestimate the motivational force of the new methods (Kis-Tóth, Borbás and Kárpáti, 2014). The e-bibliotherapy (Gulyás 2015) created by us, which is unique even in international context, makes possible to unify ICT tools (tablet, interactive board, cloud technology) with the developing bibliotherapy. Using the new method library services could be broadened with a new, innovative possibility, meeting the requirements of the 21st century.

gulyas.eniko@uni-eszterhazy.hu

06-30/599-6063