3.2 Országos szolgáltatások, retrospektív adatbázisok

Éppen százötven évvel ezelőtt, 1867-ben foglalkozott a könyvtárstatisztika kérdéseivel a firenzei nemzetközi statisztikai kongresszus. Ennek döntései alapján hajtották végre Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az első átfogó közgyűjteményi adatfelvételeket. Több mint százharminc év telt el immár a György Aladár által szerkesztett első magyar könyvtár-statisztikai adat-összeállítás megjelenése óta is.

Az adatgyűjtések célja alapvetően nem változott a XIX. század óta: ahogyan a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) akkori elnöke, Claudia Lux is hangsúlyozta a tárgyban szervezett 2008-as konferencián, a megbízható statisztikai adatok egyaránt nélkülözhetetlenek a politikai és a szakmai döntéshozók, az egyes intézmények vezetői, munkatársai és a felhasználók számára is. Az utóbbi évtizedekben radikálisan megváltozott azonban a könyvtárak társadalmi, kulturális és technológiai közege. A XXI. század elején, a digitális korszak kezdetén olyan mutatókra van szükségünk, amelyek segítenek bennünket a korszerű könyvtár- és könyvtároskép megfogalmazásában, kibővült szolgáltatási portfóliónk és munkánk hozzáadott értékének egzakt kifejezésében.

Előadásunkban országos szakkönyvtárakban, felsőoktatási és megyei könyvtárakban dolgozó kollégákkal folytatott konzultációink alapján arról kívánunk szólni, hogy az új körülmények között milyen értelmezési problémákkal szembesülünk a könyvtár-statisztikai adatszolgáltatás teljesítésekor, és hogyan lehetne ezt a korszerű követelményeknek megfelelően átalakítani.

Dilemmas on library statistics in the digital age

It is one hundred and fifty years ago, when the International Statistical Congress held in Florence dealt with issues of the library statistics. After this session, many comprehensive data collections were carried out in Western Europe and in the United States. As regards Hungary, the first library statistics compilation was published by Aladár György in 1886.

The purpose of data collection has not fundamentally changed since the second half of the 19th century. As former IFLA president Claudia Lux pointed out in a 2008 conference on this subject, reliable statistics are essential for all stakeholders – political and professional decision-makers, heads and staff of public collections, and last, but not least, our patrons. At the same time, libraries’ social, cultural and technological environment has radically changed in recent decades. As a consequence, at the beginning of the 21st century and the digital age, we need indicators that can help us rebranding libraries, evolving a brand new image of librarianship, and presenting our extended service portfolio and the added value of our work.

This paper is based on some discussions with our colleagues from national special libraries, academic libraries and county libraries. Our aim is to summarise the main problems of the current library statistics data collection and its interpretation, and make a couple of recommendations on its modernisation in order to fulfill modern requirements.