3.11 Könyvtárak szerepe a digitális írástudatlanság felszámolásában

A Google mindennapos használatakor régimódinak tűnik a szakirodalmi tájékoztatás eszközeiről vagy keresési stratégiákról beszélni, esetleg ezeket oktatni. Mégis, miért tud jobban keresni egy tájékoztató könyvtáros, mint a tőle segítséget kérő kutató, egyetemista, olvasó? A 90-es években az online irodalomkutatás elterjedésekor a professzionális közvetítők megtanulták, hogyan kell referensz interjút készíteni, azaz megtudni mire kíváncsi az olvasó. Bizonyos, hogy ma is minden referensz könyvtáros ugyanazt teszi, csak önállóan kellett rájönnie a legjobb módszerre. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy keresnek az interneten. Viszont a felmérések szerint még a PhD-vel rendelkező kutatók többsége is csak egy (azaz 1) keresőszót használ, amikor keresést végez. Vajon a könyvtárosok ismerik és alkalmazzák a különböző keresési stratégiákat? Miért nem nyúlunk vissza az online kereső szakemberek tudásához? A tipikus kereső stratégiák, mint a „quick and dirty”, az építőkocka, az egymás utáni leválasztás vagy a hógolyó ma is hasznos és jól alkalmazható. Előadásomban arra törekszem, hogy példákkal igazoljam, a régi tudás ma is hasznos és jól alkalmazható.

The old-fashioned professional techniques of the reference services. Why we let the snow ball roll away

Nowadays, when Google is used on a daily basis it seems to be old-fashioned to speak about tools of reference librarianship or search strategies, not to mention to teach them. Really, why can a reference librarian search better than a researcher, a university student, a reader, who ask for the librarian’s help? In the nineties, when online literature search became commonplace, professionals learned how to conduct a reference interview, deciphering what the reader wanted to know. Sure, all reference librarians do the same ever since, only they had to find the best method on their own. Children of this age grow up with Internet searches. But polls show that even researchers with a PhD degree use only one (meaning 1) search word while searching the literature. Do librarians know and use the various search strategies? Why not to reach for the knowledge of experts of online search? Typical search strategies like “quick and dirty”, the building blocks, the successive fractions or the snowball are still practical and easy to use. In my presentation I would like to show with the help of examples that the old knowledge is still practical and easy to use.